Fejlesztők közösségkezelési stratégiái


#1

Mennyire fontosak az online térben kialakult diskurzusok? Mennyire fontos, hogy ezeket a diskurzusokat a fejlesztő tudatosan kezelje?

A kérdés az, hogy vajon egy olyan cég, amelynek aktív közösségkezelési stratégiája van, előnnyel indul-e (és ha igen, mekkorával) egy olyan fejlesztővel szemben, aki szinte teljes passzivitást mutat a felhasználók körében?

---- ha érdekel a téma, olvass tovább ----

Számos online játékhoz kapcsolódóan kialakul nagy méretű internetes közösség. Ez nagyban segítheti a szolgáltatás sikerét, ugyanakkor időnként komoly kihívások elé állítja a fejlesztőket.
Például az üzleti értelemben egyik legnagyobb on-line játék, a League of Legends, amely évente 408 milliárd forintos forgalmat generál (2016-os adat; 1,6 milliárd USD) rendelkezik az egyik, ha nem a legnagyobb on-line közösséggel is egyben.
Habár erről nagyon pontos ismeret nem áll rendelkezésre, feltételezhető, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódó vibráló online környezet, a nagyon aktív fórumok, youtube-csatornák, mikroblogok, stb. komoly szerepet játszanak a szolgáltatás sikerében.

Egy-egy diskurzus bántó, sértő jellege, valamint a “trollok” ténykedése ismeretlen, de feltehetőleg nem elhanyagolható számú felhasználót eltántorít az aktív részvételtől, hozzászólástól, és félő, hogy magától a játéktól és annak megvásárlásától is.
Továbbá még a legkisebb módosítás esetén is ezernyi felháborodott hozzászólás keletkezik a kapcsolódó subredditen, sokan dezertálással, a konkurrenciához pártolással (pl. Word of Warcarft, 814 millió USD 2016-ban) fenyegetőznek azért, mert megítélésük szerint a szolgáltató nem veszi figyelembe a véleményüket.

Valóban igaz az, hogy több tízmilliós felhasználószámú játékok számára az online diskurzus minél hatékonyabb kezelése kulcsfontosságú? Melyik közösségkezelési stratégia bizonyulhat a leghatékonyabbnak? Milyen veszteségekkel jár a teljes passzivitás a fejlesztők oldaláról?