Mesterséges intelligencia igen is létezik?


#1

Sziasztok, szakdolgozatomat írom igaz vendéglátást tanulok de nagyon is érdekel a véleményetek, mit gondoltok a témáról.
A mai játékiparban elég meghatározó az AI (mesterséges intelligencia) azonban ezek előre programozott rendszerek,algoritmusok nem önfejlesztő vagy épp magától tanulékony “intelligenciával” felvértezett programok. Beszélhetünk a Google Asszisztensről vagy Siri-ről őket is mesterséges intelligenciának hívjuk… Probáljátok csak meg randira hívni őket és figyeljétek meg mi lesz a válaszuk. Nem ilyen "okos’ csajjal szeretnénk együtt lenni.
Szerintetek miért nem beszélhetünk jelenleg még mesterséges intelligenciáról vagy épp ellenkezőleg, miért is beszélhetünk mesterséges intelligenciáról manapság?


#2

Nincs igazán megfelelő definíciója még az AI-nak. A legegyszerűbbek kb így néznek ki:

bemenet (pl. infó a külvilágról) -> döntést hozó algoritmus -> kimenet (pl. cselekvés, ami közelebb viszi a céljához)

Erre példa egy kis robot, ami A pontból B pontba szeretne eljutni. Megnézi az utat, tudja hol van a célja és ezek alapján megtervezi az útvonalat és a legegyszerűbbnek tűnő mentén a célba gurul. De ugyanígy működhet pl. egy sakk gép is, csak ott lényegesen több “útvonal” áll rendelkezésre, mivel az algoritmusnak figyelembe kell vennie az összes lehetséges lépést. Ezek száma minden lépéssel exponenciálisan nő, ezért nem csoda, hogy olyan sokáig tartott olyan algoritmust készíteni, ami le tudja győzni a sakk bajnokokat :smiley:

Ha ezt a “definíciót” követjük, akkor egy egyszerű kis “gondoltam egy számra 1 és 100 között, találd ki, melyik az” játékot megvalósító program is AI.

Persze ezt az alapot lehet bővíteni mindenféle optimalizáló függvények hozzáadásával. Ilyeneket használnak pl. a neurális hálózatok, amik talán jobban hasonlítanak a filmes mesterséges intelligenciákra. A legegyszerűbb formája ezeknek kicsit az emberi agyra próbál hasonlítani, mivel olyan elemekből áll, amit neuronoknak hívunk, pont mint az agysejtek nagy részét.
A lényegük az, hogy egy neuron kap egy adatot, ehhez hozzáad egy ún. ‘súly’ értéket, majd továbbadja azt a következő neuronnak, aki megismétli ezt a saját súly értékével és így tovább, amíg végig nem érünk a hálón. Ezek a súly értékek először random számok, így első körben a kis AI még haszontalan, valószínűleg marhaságot fog eredményül adni. Azonban mondhatjuk neki azt, hogy ezek a súlyok nem jók, javítson rajtuk (egy optimalizáló algoritmus segítségével) úgy, hogy legközelebb pontosabb eredményt adjon. Így, több ciklusnyi “tanítás” során, amikor adunk neki pozitív és negatív mintákat (pl. pozitív lehet egy kép egy kutyáról, negatív olyan, amin nincs kutya) egyre közelebb és közelebb fog kerülni ahhoz, hogy megtalálja a tökéletes súly értékeket, amik jellemzik pl. képeken a kutyákat.
Pont úgy, mint egy kisgyerek esetében. Ha elég sokszor lát valami élőlényt, aminek négy lába van és ugat, előbb utóbb megtanulja, hogy az egy kutya :smiley:

Természetesen ezt is lehet tovább bonyolítani egészen csúnya függvényekkel és még így sem valószínű a 100%-os teljesítmény :frowning:

Én úgy gondolom, mindkét kategória AI, de még nem a filmes AI, aminél ugye fontos elem, hogy a gépnek öntudata van. Vannak pl. chatbotok, amik elég ügyesen tudják eljátszani, hogy tényleg értik, miről van szó, de még ők is csak egy fix listából keresik ki azt a választ, ami korábbi tapasztalatok alapján a leginkább illik az adott szövegkörnyezetbe.
Azt nevezem majd “igazi” AI-nak, ami képes lesz önzően viselkedni :smiley: Amikor majd szándékosan a rossz “útvonalat” alkalmazza majd, annak ellenére, hogy ismeri a helyes megoldást csupán azért, mert megteheti.

Bocsi, kicsit hosszú lett ._.


#3

AI és AI között is FIGANTIKUS különbségek vannak. Az általad említett “smart” assistant-ek ugyan AI-nak vannak csúfolva de ezek csak a körvonalaikban felelnek meg annak amire az átlag laikus gondol ha a “mesterséges inteligencia” jut az eszébe.

A filmekből és könyvekből ismert AI fogalmától még fényévekre vagyunk mind a korlátolt technológia mind a még korlátoltabb programozási teljesítmény és végrehajtási algoritmusok primitív mivoltja miatt.

Igazi áttörést az emberi agy teljes szintű feltérképezése jelentene; ha megtudnánk határozni, hogy a különböző központok hogyan is kapcsolódnak és működnek saját gondolatteremtő központunkban…de még erre is JÓ ESETBEN évtizedeket kell várni.

Égy olyan szintű PROGRAM amely a betáplált vagy rendelkezésére álló információk alapján önnálló algoritmusokon keresztül következtetéseket és “megoldásokat” tud létrehozni ma még lehetetlen egy olyan szinten, hogy az bármiféle komplex neurális aktivitást mimelni tudna.