Milyen napod volt?


#694

Hát elérkezett a szabadságom utolsó napja :confused: De szerencsére tartalmas volt, voltam anyáméknál is, s le is van tudva az adózásom erre az évre :slight_smile: Elkezdtem olvasni a Dan Brown-tól az Eredet c. könyvét, jó kis könyv, külön plusz pont, hogy Budapestet is megemlíti a sztori viszont lassan indul be, most tartok 100 oldalnál.

Éves projektjeim így állnak :

  • szekrény : elvileg most fizukor meglesz!
  • Könyv : pipa
  • ps4 : elvileg tavasszal pipa
  • laptop : takaritás kész, így 33%-ban kész :slight_smile:

Napi 5 pozitív dolog úgy lesz meg, hogy az elmúlt napjaimat említem meg :

  • Anyáméknál annyira jó volt, hogy nagyon hamar elment azaz 1 nap, ilyen sajna nagyon ritkán van

  • adópapír készen van

  • tegnap találtam egy zenét, amire nagyon rácuppantam : Starset - My demons ( ezúton is köszönet Radics Petinek aki megcsinálta a sörök ura videókat

  • tegnap elkezdtem nézni a Mátrix c. filmet, ha nem éjjel néztem volna, tuti végignézem egybe, örök kedvencem.

  • Tegnap winampra csináltam egy nagyon jó zenei listát, közel 70 perc tömör kedvenc :slight_smile:


#695

Mátrix rajongóként gondolom megvan, nekem pont tegnap jutott eszembe a Vektor :slight_smile: Ha valaki nem ismerné:

Az egész szinkronparódia pedig a csapat honlapjáról máig letölthető :slight_smile:

http://alterego.tmp.hu/letoltes/letoltes.htm


#696

@Berselius : anno egyszer láttam, így minimálisan emlékszem rá.


#698

Atya ég, ez nagyon durva. :worried: Sajnálom az édesapáddal történteket és jobbulást kívánok neki. Valamint kitartást a családnak és remélem a legjobbakat.


#699

@kriszlele: Mielőbbi Teljes Felépülést kívánok apudnak, az én Ninjon erőmet küldöm, remélem elég lesz valamire! Az, hogy negatív eseményeket hozol, azzal meg ne foglalkozz, ilyen nekem is volt még nagyon régen, mondhatnám úgy is, hogy valahogy jöttek a jó dolgok maguktól, csak az a lényeg, hogy ne ad fel! Nem tudom / tudnám elképzelni milyen lehet, hogy valamelyik szülöm beteg, mondjuk én novemberben a beteg nagymamámat vesztettem el, de az megint más szituáció.

Kinek, hogy telik a húsvét?

Nekem az volt a terv, hogy vasárnap apámékhoz, ma meg anyámékhoz megyek át 1-1 napra, de őszintén szólva semmi erőm nem volt, mivel vasárnap reggel 5kor feküdtem le, mivel haverral toltuk cooperativban a Metal Gear Solid : Peace Walker-t. Tegnapi napon viszont 100%-ban kiderült, hogy Vikivel még a végén nagyon jó barátok lehetünk, függetlenül a két napos kapcsolatunktól. És ennek örülök, tök jókat tudunk beszélgetni :slight_smile:


#700

Sziasztok! :slight_smile:

Nagy a csend mostanában, hogy vagytok Fiúk, Lányok? :slight_smile:

Részemről most egy kis betegeskedés van már egy hete. Ez a torokfájás, orrfolyás kombó. De a múlthét csütörtök volt a legdurvább. Folyamatosan könnyezett a jobb szemem. Úgy néztem ki, mint aki egész nap csak sírt volna. Meg volt puffadva meg piros is volt. Az egyik szemem sír, a másik nevet mondás új értelmet nyert nálam. :smiley: Na de majd alakulgatok lassan. :slight_smile:

Múlt pénteken voltam a kinezio-tape haladó tanfolyamon. Nagyon nagyon jó volt az is. :slight_smile: Ennek hatására megkezdtem egy problémámnak a kezelését. Egészségügyileg hát van egy-két bajom, aztán most így az egyiket elkezdtem ilyen tape-el kezelni. Elvileg olyan 3-4 hónap alatt helyrehozható. Nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy sikerül-e. Úgyhogy ez mondhatni egy új terv az évre. Meg mást is próbálok kezelni magamon. Csak arra még egyelőre keresem a megfelelő technikát. Nem akarok még dokihoz menni, mert nagyon szeretném ha meg tudnám magamnak is kezelni. :slight_smile:

Illetve kitartást kívánok Mindenkinek a hétre! Legyetek jók és szép estét! :slight_smile:


#701

Jobbulást! :smiley: Mostanában annyira nem történik semmi említésre méltó velem… vagy csak nem veszem észre őket xd ma voltam reggel tüdőszűrőn, nemsokára meg indulhatok dolgozni. Múlthét szombaton volt egy kisebb szülinapi bulika, az jó volt :smiley: vasárnap meg tervezek majd moziba menni, remélem sikerül összehozni :smiley: nagyjából így ennyi történt mostanság, azon kívül meg csak telnek a szokásos hétköznapok :smiley:


#702

@NemKriszti19
Addig jó még ilyen formában kaptál csak a betegségből. Nekem immunrendszer erősítőt kellett szedni mert aftás volt a nyelvem , minden egyes szó amit kimondtam az fájt . Enni se tudtam rendesen. Mire kigyógyultam volna addigra a munkahelyemen valaki sikeresen behozta ezt a hányós hasmenős vackot amit sikeresen a gyár több mint a fele el is kapott köztük én is. Péntek hajnaltól hetfő reggelig lázas voltam stb stb. Kedden a refluxos panaszaim miatt voltam gyomortükrözésen (altatásba szerencsére) elvileg nincs nagy gond gyógyszerrel megoldhatóak a panaszok. csak hogy legyen valami jó is a sztoriban itt a jó idő járok folyamatosan bicajozni. Most is voltam ,le is tekertem kb 13 kilométert . Remélhetőleg egy pár kilót le tudok most már dobni hasból mert rám férne :smiley:


#703

Sziasztok! Én éppen dolgozok, de egy hsz-re azért van időm :smile:
Elég kaotikus napjaim vannak, munka mellett az érettségit csinálom, kevesebb mint egy hónap van az írásbelikig, úgyhogy van bőven dolgom :slightly_smiling_face:

Mellé persze kellene sokat túlórázni, de mindent egyszerre nem lehet :smile:

Ezek miatt mostanában sajnos elhanyagoltam a sportot, ezen szeretnék mielőbb változtatni. Imádok focizni, mégis már hónapok óta nem voltam, társaság hiánya miatt is meg szabadidő se volt.

Ez adta az ötletet, hogy készíteni fogok egy topicot a Kecskemét, és környéki ninjonoknak, hátha lenne igény heti egyszeri közös focira :slightly_smiling_face:

Most nagyjából ennyi, szép napot nektek! :blush:


#704

@huNovi: Köszönöm! :slight_smile: Akkor mostanság mondhatni átlagosak a napok. A szülinapi buli és mozi azért mégis csak egy kis extra, amik feldobják a szürke mindennapokat :slight_smile: Megmondom Neked őszintén, egy picit irigyellek Téged, a tenisz miatt. Annyira jó, hogy eljársz edzésekre (ha még most is jársz rendszeresen). Mert hát én is annyira mennék tollasozni, de a térdem miatt nem merek. Most jó, de nem vagyok benne biztos, ha lemennék játszani, akkor nem lenne valami gond. :confused: Próbálom kezelni, de hát nem tudom, hogy mi van ha nagyon megterhelem. Valamint jó lenne visszatérni a testedzéshez is. Már megvannak a megfelelő feltételek, hiszen jó idő van, de valamiért nem bírom rászedni magam, hogy elkezdjem.

@ati423: Az úgy elég komoly, amit sikerült összeszedned. Jobbulást Neked! :slight_smile: A gyomor problémád is remélem megoldódik, és hogy fog majd segíteni a gyógyszeres kezelés. A bicajozáshoz pedig sok sikert, és kitartást a fogyáshoz. :slight_smile:

@darthroni: Először is sok sikert kívánok az érettségihez. A munka miatt csinálod az érettségit, vagy továbbtanulás miatt? :slight_smile:
A sportot sajnos én is elhanyagolom már egy jó ideje. Na hát a focizáshoz mondjuk kicsit elengedhetetlen, hogy legyen valamilyen társaság. És szerintem biztos fogsz tudni találni Ninjonokat a környéken, akikkel lehet majd egy kicsit focizni. :slight_smile:

És hát így, hogy említjük a sportolást, egy kérdésem lenne így Mindenkihez. Van valamilyen motivációtok, amivel vissza lehetne térni a mozgáshoz? Most már jó idő is van, érzem is, hogy nagyon rám férne a mozgás, mert tényleg nagyon gyenge vagyok. Viszont amit említettem, hogy csak tartok még a térdem miatt, így talán akármit csak úgy nem csinálhatok. És ez is visszahúz egy picit. Szóval van valami ötletetek a motivációra? :slight_smile: (Ez mondjuk aranyos, hogy pont én kérdem, hiszen konkrétan ez lesz a munkám, hogy az embereket mozgásra bírjam. Na mindegy. :smiley:)

Illetve szép estét Nektek! :slight_smile:


#705

Az érettségit egyrészt saját magam miatt, alap elvárásnak tartom magamra nézve :slightly_smiling_face: illetve sokáig szerettem volna gépész mérnöknek tanulni mivel a jelenlegi munkámnak (cnc forgácsoló) az lenne a következő lépcsője.

Viszont ez a két év érettségi is sok energiát vett el, ráadásul egy főiskola 4év, és sokkal komolyabb vállalás, úgy érzem nem tudnám befejezni munka mellett, feladnám. Illetve a megtérülése is kérdéses, mert anyagiakban nem jelentene előrelépést, felelősségben és elvárásokban viszont nagyobb vállalás.

De a legnagyobb ok, hogy ha most 25 évesen elkezdem, 4 évre megint lekötöm magam, én pedig mostmár élni szeretnék kicsit, azt csinálni amihez kedvem van, nam azt, amit kell :slightly_smiling_face:

A térdeddel miért nem tudsz még játszani? Remélem mielőbb rendbe jön :blush: Illetve a teniszt én is nagyon szeretem, azt is jó lenne ha épp a foci nem jön össze :slightly_smiling_face:

Én például amíg valamelyiket nem tudom rendszeresen játszani, bicajjal járok melóba, így napi fél órát mozgok :slightly_smiling_face:
A motivációm pedig a sporthoz köthető szép emlékeim, például régen nagypályán játszottam, és voltunk megyei bajnokság másodikak is, azt az érzést régóta vissza vágyom, szeretnék még egyszer nagypályán tétre menően is játszani :slightly_smiling_face:
Utolsó forduló, bajnoki döntő, pontegyenlőség a riválissal, kiélezettebb nem is lehetett, de sajnos kikaptunk, de akkor is hatalmas élmény volt :blush:

Szép estét mindenkinek! :slightly_smiling_face:


#706

Értem. :slight_smile: És teljesen meg tudom érteni, amiket írsz. Elég kemény tud lenni a főiskola, és hát nem feltétlen garantált, hogy 4 év alatt sikerül is elvégezni. Illetve nem csodálom, hogy inkább már élni szeretnél és nem iskolába járni. :slight_smile:

Én még “csak” 21 éves vagyok, de már én is annyira vágyok rá, hogy elkezdjem az önálló életem. Mindig azt mondják, hogy nehéz a meló, juj meg jaj. Hát nem tudom. Természetesen komoly felelősségvállalás az egész életünk, de azért én már inkább melóznék, mint hogy tanuljak. Gyakorlatilag eddigi egész életemben csak tanultam. Jöjjön már valami változatosság. Visszasírni meg semmit sem fogok, mert mindig csak előre van. :slight_smile:

A térdem meg háát… alapjáraton mindkét térdem instabil. A szárkapocscsontom feje kiugrik minden guggolásnál, majd nyújtáskor visszamegy. Illetve az érintett (vagyis bal) térdem pedig már november óta olyat csinál, így nagyobb terheléskor, mint mondjuk tollasozáskor, hogy annyira megfájdul a hajlatban, hogy nem bírom behajlítani meg teljesen kinyújtani sem. És csak sántítva bírok menni, úgy 1 hétig legalább. Meg volt egy olyan, hogy csak simán leguggoltam, majd felálláskor reccsent egyet a hajlatom, és akkor is megfájdult mint a fene. És egy nagyon picit duzzadtabb az a térdhajlatom. Szóval ez van vele, és nem tudom mit csináljak. Beszéltem egy tanárommal, hogy szerinte mi lehet. Mondott is valamit, de hát jobban utánanéztem, és nem igazán néz az úgy ki. Na mindegy. Most próbálom kezelni, aztán meglátom mi lesz vele. :slight_smile:

Oh, és nagyon jó motivációd van. :slight_smile: És hát remélem akkor összejön még az a nagy pályás játék. :slight_smile:


#707

Aú, sajnálom, hogy így nem tudsz sportolni :confused: Ha lesz rá időd, érdemes lenne jobban foglalkozni vele, hátha egy szakember tudna segíteni, remélem a legjobbakat! :slight_smile:

Igazad van, az se biztos, hogy 4 év alatt elvégezném. Még ha sikerülne is, attól tartok idegroncs lennék a végére, jó lesz ez így :slight_smile: Illetve összefügg azzal, amit te is mondasz az iskoláról.

Ugyanis teljesen megértem a helyzeted :slight_smile: Egyáltalán nem fogod bánni, hogy elkezdtél dolgozni. Szerintem semmivel sem nehezebb, mint az iskola, viszont elkezdesz a saját lábadon állni, saját céljaiddal kezdhetsz el foglalkozni, és az élet minden területén fejlődsz általa, és mindezt élvezni is fogod.
Viszont a tanulás sosem fog megállni :slight_smile: De valószínűleg szeretni fogod a tanulás új módját. Hiszen azzal fogsz foglalkozni jó esetben, amit szeretsz/érdekel, és így olyan dologgal kapcsolatban tanulsz, amiben akarsz majd fejlődni.
Az iskola rendszert ezért nem szeretem már én sem, mert ha 1 dolog érdekel, akkor iskolában 5-6 részben kapcsolódó témakört is kell tanulnom, amik egyáltalán nem érdekelnek, emiatt szenvedés az egész.

Így az érettségi után én önképzéssel szeretnék leginkább foglalkozni, csak azt tanulom, ami érdekel és aminek értelmét látom. Szerencsére már minden feltétel adott ehhez :slight_smile: Ezért azt gondolom, hogy lesz 1-2 éved, amikor kiélvezed, hogy nem kell tanulni, utána viszont könnyen lehet, hogy visszatér a kedved a tanuláshoz, csak más módon :slight_smile:

Én pl. nagyon szeretnék megtanulni profin angolul, így érettségi után ezzel fogok leginkább foglalkozni. Akár felsőfokú nyelvvizsgát is.

És köszönöm szépen! Mindent meg fogok tenni, hogy sikerüljön! :slight_smile:


#708

Sziasztok!

Én meg teljesen megzavarodtam. Vikivel találkoztam hétfőn délután kicsit csaviztunk, s rengeteget beszéltünk, többek között most is beszéltünk közel másfél órát. Időközben diák helyett, át jött hozzánk állandósnak, aminek én örülök a legjobban. mondhatnám úgy is látni a fényt az alagút végén. És a legfontosabb keressük egymás társaságát. Nyáron lehet együtt leszünk két hetet siófokon :slight_smile: És eljutottam odáig, hogy kiírtam neki 1 szót, ami sablonos, de többet is jelenthet. A szó : Szeretlek!

Kicsit shoppingoltam is :

Visszatérve Vikire : tényleg megvagyok zavarodva. Nem tudom, hogy megpróbáljam harmadjára is meghódítani, mert mint barát nagyon jó, ez az a tipikus már több, mint barátság.Itt őrlődök napok óta ezzel a gondolattal.

Ha az eszemre hallgatnék : megpróbálnám, de a szívem meg azt, hogy engedjem el.


#709

@darthroni: Köszönöm szépen a jó kívánságot! :slight_smile:

Valóban igaz, hogy a tanulás nem áll meg. Ugye én gyógytornásznak tanulok és nekünk tényleg nem árt újabb és újabb módszereket, technikákat elsajátítani időnként, aztán beépíteni a tudásunkba. Én pl. elvégeztem egy kinezio-tape alap és egy haladó tanfolyamot. Eszméletlenül tetszett, és szerintem óriási hasznát fogom venni. :slight_smile: (Ezzel kezelem most is magam.) De bőven sokat kell még gyakorolnom. És tényleg az volt a legjobb, hogy ezt én választottam, mert érdekelt, és nem volt rám erőltetve, hogy na ezt most meg kell tanulnom.

És ha nem is minden szakmai tanulás és képzés, akkor is minden képesség vagy tudás amit elsajátít az ember, csakis hasznára válhat. :slight_smile: Pl. még korábban végeztem el egy rajz tanfolyamot, és hát azt is imádom a mai napig. Szóval ilyen értelemben szeretek tanulni, meg új tudást megszerezni, de azt már egyáltalán nem amikor valamit kötelező vagy muszáj megtanulni.

Illetve sok sikert kívánok a nyelvtanuláshoz, és minden önképzéshez amiket tervezel. Jó tanulást! :slight_smile:

@szikla85: Annyira sajnálom, hogy olyan “furán” alakul ez a dolog Vikivel. És ahogy mesélsz róla valahogy emlékeztet az egész a saját esetemre. Erről már meséltem korábban. Mikor volt egy nagyon jó barátom, akibe én eszméletlen szerelmes voltam. Minden olyan tökéletes volt közöttünk, nagyon jó barátok voltunk. Csak hát én szerettem őt. Tudta ő is, de nem tudta viszonozni sajnos. Mindent megtettem, hogy ne érezzek úgy iránta, és tényleg barátságnak felfogni az egészet. Azt hiszem vagy 3-szor hoztam fel a témát, és beszéltem meg vele. Az utolsónál odáig fajult a dolog, hogy kb. meg tudtam volna pusztulni, annyira rosszul éreztem magam. Akkoriban szerintem pár napig nem is voltam igazán magamnál. Totál szét voltam esve. Akkoriban hanyagoltuk egymást, és csak nagyon nagyon ritkán beszéltünk. Még egyszer találkoztunk is a kis társaságunkkal. Viszont utána hónapokig nem tudtam vele beszélni, hiába kerestem, egyszerűen nem válaszolt nekem. És csak nagyon kínkeservesen tudtam kiszedni belőle, hogy miért van ez. Azt mondta, hogy látja, hogy nem vagyok még túl rajta, és talán nem is leszek soha, és éppen ezért került engem. Sajnálja nagyon, de szerinte ez nem fog változni a jövőben sem. Ez volt úgy októberben, és azóta csak a szülinapján (februárban) köszöntöttem fel és ennyi, nem beszélünk. Vagy kétszer összefutottam vele a vasútállomáson, akkor hatalmas mosollyal az arcán és heves integetéssel üdvözölt engem, de amúgy tényleg egyáltalán nem foglalkozunk egymással.

El nem tudom mondani, hogy mennyit szenvedtem, és hogy mennyire fájt az egész. Akkor megfogadtam magamnak, hogy még egy ilyet biztos, hogy nem fogok eljátszani, és nem fogok ilyen “idióta” módon megszeretni valakit. Nem fogok valakihez csak úgy kötődni érzelmileg, amíg nem tudja viszonozni. És sokkal jobb így élni. :slight_smile: De ez hosszú út volt. Ja, és igen, azóta már szerintem túl vagyok rajta. Legalábbis tényleg nem foglalkozok vele. Azt mondjuk sajnálom, hogy tényleg egy nagyon jó barátságnak lett vége emiatt, de sokkal felszabadultabb vagyok azóta, hogy tényleg nincs min rágódnom és szenvednem nap mint nap. :slight_smile:

Az utolsó mondatod viszont szerintem választ is ad számodra. Hallgass a szívedre. Ha tényleg tudsz nagyon erős lenni, és tényleg ilyen értelemben elfelejteni őt és valóban csak barátként kezelni, akkor egy nagyon jó barátság lehet köztetek. De ha nem tudod, akkor előbb-utóbb sajnos rá fogsz kényszerülni arra, hogy vége legyen. Vagyis nekem ilyen tapasztalatom van.


#710

Szia! :slight_smile:

Bár nem ismerem a történeted előzményeit, a végére szeretnék annyit reagálni, hogy szerintem a szíved mutatja a helyes irányt. Ha mersz őszintének lenni magaddal, hogy tényleg mit akarsz, akkor sokkal könnyebb egy döntést meghoznod :slight_smile:
Szerintem az “ész döntése” csupán azok a normák, vagy elvárásoknak való megfelelés, amit a környezetedtől vettél át amíg felnőttél. De valójában csak a szíved tudja, mit akarsz és mitől leszel boldog. Még ha sokszor csalódsz is miatta, de végül mégis mindig a vágyaid fognak a boldogság felé terelni, nem a “logikus” döntések :slight_smile:

@NemKriszti19 Először is köszönöm! :slight_smile: Másodszor pedig igazad van, én is így gondolom, bármit tanulsz az életben, minden segíteni fog. Legtöbbször nem is azonnal, majd csak később, de hasznát fogod venni. :slight_smile:

És szerintem a mostani, komoly elvárásokkal teli világban csak akkor tudsz boldog és motivált maradni, ha csak azzal foglalkozol, amit te magad akarsz tanulni/csinálni. Bármi is legyen az :slight_smile:
A gyógytornászattal is szívesen megismerkednék közelebbről. A sportból származik pár apróbb problémám, amiket talán lehetne kezelni :slight_smile:


#711

Először is szeretném megköszönni @NemKriszti19 és @darthroni az építő jellegű tanácsot! :slight_smile:

A sztori nagyon tömören : Viki nálunk a munkahelyen diák volt, amikor januárban összejöttünk. Konkrétan megkért, hogy menjek a sulijához, s mikor meglátod szabályosan rám ugrott. egész nap mászkáltunk, s este megcsókoltam, s mondta, hogy szeretne a barátnőm lenni. Másnap szétmentünk, mert hirtelen jött ez neki, 1 héttel később ez megint megtörtént. Eleinte nagyon dühös voltam rá, de fokozatosan beláttam, hogy egy nagy f@sz voltam. Kb 1 hete kezdtünk el beszélgetni, s most sokkal stabilabb minden köztünk.
De most már facebook messengeren, sima telefonon is beszélünk, keressük egymás társaságát. Minden esetre nem akarok egyelőre dönteni, szerintem úgy is adja magát, hogy mi lesz köztünk.

Idén nyáron azt tervezzük, hogy 1 turnusban leszünk siófoki kiküldetésben 2 hétig.


#712

@szikla85
Biztos nehéz lehet ez a szitu nekem volt olyan csaj akivel a se veled se nélküled kapcsolatot egy teljes évig játszottuk de aztán meguntam és kerestem magamnak mást. Persze aztán kiderült hogy neki is volt B terve és másnap gyorsan ő is össze jött valaki mással. Nálunk gyakorlatilag az volt hogy amikor én akartam többet akkor ő nem és fordítva. Végén jobban jártunk mind a ketten hogy abba hagytuk mert nálunk a barátságon kívül tényleg nem lett volna több. Persze sok ilyen hasonló eset van, mindenkinek fel kell mérni a saját helyzetét és meg próbálni egy ésszerű döntést hozni.


#713

@NemKriszti19 igen igen járok még teniszre :smiley: abba nem hagynám ^^ neked meg szurkolok nagyon, hogy rendbe jöjjön a térded és belendüljön a tollasos karriered :smiley:

@szikla85 egyetértek az előttem szólókkal, viszont azzal leginkább, hogy egyenlőre ne hozz döntést, majd meglátod hogy alakul, néha azok a legjobb dolgok, amik nehezen indulnak be. :slight_smile:


#714

köszönöm neked is @huNovi!

Tegnap bent az egyik koordinátorom meg kérdezte, hogy miért nem próbálod meg? Direkt nem mondtam el, hogy mi már januárban megpróbáltuk, tereltem a figyelmet.
Az elmúlt napok melegfronti hatását még mindig érzem, s egyszerűen szétrobban a fejem :confused:
Reggel alig bírtam felkelni a Forma 1-re, de holnap már kérdéses.