TheVR Fórum

Nektek volt már ilyen érzésetek? Van benne realitás?

Most elgondolkodtam azon, miért van az, hogy néha kb. világvége hangulatba kerülök. Nyílván alvás helyett szoktam gondolkodni az élet nagy dolgain és feldolgozom az aznapi infókat:

  • Rengeteg buta embert látok az interneten is, de az életben is. Rengetegen céltalanok, huszonévesen is. Sokan gyerekesek huszon-harmincévesen is. Furcsa értékrendek vannak/nincs is se érték, se rend. Ha cikket olvasok belebotlok egy csomó olyanba, ahol beteg gyerekek születnek, műhibák történnek, XXI. században fertőzések vannak a kórházban, itt háború, ott háború, erőszak erőszak hátán, nyílik az olló nagyon gazdag és és nagyon szegény között.

  • Mindez groteszk módon ellentétbe ütközik azzal, hogy mindezt természetesnek vesszük, immunisak vagyunk már. Immunisak vagyunk arra, hogy azért élünk/élnek sokan, hogy dolgozzunk, mindent csak “túlélünk”, peregnek az évek, de legalább születik 1-1 panda az állatkertben, vannak vicces mémek, kínunkban nevetgélünk, nyomkodjunk a telónk társaságban, legalább 44-es szintű vagyok Angry Birdsben, elértem valamit…

  • Plusz mindent kicsit Orwellesen látok (1984). Kicsinek és tehetetlennek érzem magam, úgy érzem, nem előre haladunk a világban, hanem valami rossz felé, de azért tenni szeretnék valamit. Mindenki tenni szeretne valami… de nincs hozzá energiánk - kicsit összeesküvés elméletem is van erre, hogy addig dolgozz, amíg nem marad erőd gondolkodni - és a végén: “jóvanazúgy”…

Csak végiggondolom a napom, megint kelek, megint utazom, megint dolgozom, megint utazom, megint főzök, megint kéne mozogni, hogy van máris éjfél, megint kéne aludni… mókuskerék. Mi értelme? Ezt nem én akarom… de akkor ez kinek az élete és kinek a célja?

Néha odáig jutok, hogy egyáltalán szüljek-e gyereket erre a világra? Vagy azért imádkozom, hogy éljünk sokáig egészségben. Az jut eszembe, hogy kb 2 évtized mulva kitör a III. világháború vagy valami és még szörnyűbb lesz minden.

Nem azt mondom, hogy csak ilyen az élet, de komoly gondok vannak (lásd mai HH téma is…).
Mit gondoltok? Nektek volt már ilyen érzésetek?

15 Likes

Nagyon sokszor van, csomót szoktam én is ilyesmiken gondolkodni.Próbálok kis dolgokat tenni amik hátha számítanak abban hogy jobb legyen, meg a saját életem arra fele terelni hogy ne kelljen beszálljak mókuskerekekbe.

2 Likes

Nem akarok politizálni, tudom, hogy tilos, előre is elnézést, de szerintem előbb fog kitörni a 3. vh., mint 20 év. Ahogy elnézem Trump beszédeit egyre jobban érzem azt, hogy nemsokára itt van.

A másik dolog pedig a globális felmelegedés. Itt vagyunk télen min. 10 fokban, itt kétszer esett a hó, fél óráig. Teljesen labilis az időjárás is. Egyre több természeti katasztrófa, nem teszünk semmit se a környezetünkért (persze van nagyon sok kivétel, előre is elnézést az általánosításért).

Egyre több a buta ember, mint ahogy említetted, lásd egy GameStar cikkben, CoD-ozás közben ráhívta a SWAT-ot egy enemyre, mert szájkaratéztak egy nagyot, íme, azonnal fejbelőtték az ártatlan embert.

3 Likes

15 Likes

Nagyon igaz… most sok good times volt… winter is coming :open_mouth:

4 Likes

Sziasztok. Nekem életem nagy reszét képezik ezek a dolgok. Például a ,különös álmok’’. Ez nem vicc több formályát is éltem már át álmomban az apokalipszisnek és nagyon nyugtalanít ebben a percben is amikor írom a topicot. Ez eggy ilyen mániámmá vált. Ezért is imádom az ezt a temát feldolgozó filmeket és játékokat. Emellett persze valós krízishelyzetekre is vannak halál komoly terveim fegyverbeszerzestől egészen utvonaltervek minden. Nem tudom hogy vagytok vele de én kurv@ra félek hogy barmely formálya is bekövetkezik. DE ha túl élem azon fogok igyekezni hogy eggy új világot teremtsek. Ha vannak hasonló felfogású emberek szivesen megismerkednék velük…

3 Likes

Szerintem ezen mindenki átmegy, szóval nem meglepő hogy el-eltöprengsz ezeken a dolgokon.

Néha nem is árt megállni és gondolkodni kicsit, átgondolni a dolgokat.

Ettől függetlenül én ugy vagyok vele, hogy a sok rossz ellenére (aminek a legtöbb részére nem lehetek hatással) van sok jó dolog is. Amikor olyanom támad, akkor egy idő után megpróbálok inkább az inverzén gondolkodni. Annyi minden jó van a világon és mégiscsak a jelenben élünk. :slight_smile: Szerelem, szeretet, család, barátok, közösségek. Ezekben mind megvan a helyünk és a boldogságunk, csak meg kell találni. Erre pedig pl. én a saját esetemben kihatással lehetek.

A gyerek, meg a világ kérdésre egy gondolat: Én lassan 30 leszek. Anyu és Apu még bőszen a rendszerváltás előtt jött össze, majd döntött úgy, hogy gyereket vállalnak. Ez lettem ugye én :smiley: De a lényeg: Nekik is járt ilyen vajon a fejükben? Szinte biztos vagyok benne, hogy Nekik is eszükbe jutott. De mégis itt vagyok és mindketten boldogok, hogy vagyok Nekik :slight_smile:
Talán egy gyerek felnevelése lehet az, ami a legfontosabb része az emberi létnek. De szerintem ez nem azt jelenti, hogy meg kell óvnom a még meg sem született gyermekem előre. Minden generációnak megvan a saját maga harca az életben, a saját nehézségei. Nagyszüleimnek a világháború, anyáméknak a kommunizmus és az orosz megszállás, nekem és talán nekünk a politikai inkompetencia mindem oldalról és az internetnek is valamelyest köszönhető elbutulás (vagy legalábbis az elbutulások nyilvánossá válása). A leendő gyermekeinknek is biztos meglesz a maga problémája az életben, de talán nem a Mi dolgunk, hogy előre eldöntsük egy még meg sem született élet sorsát. :slight_smile: Ha már megvan, akkor kell felelősséggel utat mutatnunk neki a világban :slight_smile:

Persze ez a sokminden csak az én véleményem, gondolatom. Egyáltalán nem biztos, hogy ez így helyes, csak én így látom :slight_smile:

5 Likes

Én amúgy azt gondolom, hogy jó eséllyel ha kitör a világháború újra, az már nem fog 1-2 napnál tovább tartani. Ennyi idő alatt nem egy, hanem több ország teljes lakosságát ki lehet pusztítani a mai fegyverekkel… :frowning:

A másik szerintem az, hogy gyakorlatilag a II. világháború óta folyamatos a hadviselés a fő hatalmak között, csak ezek a csaták mar nem a mezőkön, városokban és partokon zajlanak, hanem a cyber térben. Szóval gyakorlatilag ez egyfajta “hidegháború”. Az információ hatalom, mondták jóval korábban már. Ez most hatványozottan igaz, a XXI. században.

De ne féljetek, éljetek. Azért vagyunk itt. Ha fel szeretnétek fejben vagy fizikailag készülni, akkor tegyétek meg, hiszen ettől lesztek erősek és bátrak, ha eljön a pillanat. :slight_smile: De félni nem kell, hiszen felesleges. Ha eljön a perc, akkor mindenki tudnk fogja, hogy mit kell tegyen, mi az amit jónak lát. Valaki harcolni fog, valaki menteni, valaki pedig menekülni. Ez habitustól függ és mindig is így volt :slight_smile:

6 Likes

Tényleg mindenki átmegy ezen az érzésen de ha belegondolsz régen is sok buta ember volt csak nem tudtál róla. Bőven nincs háború, ha az lenne akkor tudnád és nem egy 3. fél mondaná neked hanem nem mernél kimenni az utcára.
Az érdekes hogy pont az atombomba feltalálása volt a nagy béketeremtő mert mindenki tudja hogyha az egyik lő akkor a másik is és így nem marad mit meghódítani. Előrehaladás van csak mindenki fél tőle hogy mit hozhat és miután sok tudománynak nincs hírértéke így csak akkor tudod meg ha utánaolvasol. A mókuskerékről meg annyit hogy világunk egyik legszabadabb korszakát éljük, csak nézz utána hogy most mit tehetsz meg és régen mit nem tehettél volna hogy ne érezd mókuskerékben magad.

2 Likes

Szerintem ez nagyon érdekes téma, és nagyon sok dolgot ki lehetne belőle hozni de nem merek sokat írni mert biztosan nagyon elkalandoznék és hajnali 3-kor is ezt a választ írnám :smiley:

@TheRealWormGod Nagyon jól összefoglalta szerintem, hogy mindenki átmegy ezen (legalábbis akinek kicsit több sütnivalója van).

Régebben én is morfondíroztam ezeken a dolgokon, sokkal jobban foglalkoztatott és zavart; de minél jobban felnövünk döbbenünk rá, hogy a dolgok szép oldalát kell megfogni, még ha eleinte nem könnyű. Mindig voltak aktuális problémák, és mindig is lesznek. Hogy a Star Warsból idézzek :smiley: "van jó és rossz, és ez mindig próbál egyensúlyt találni."
Lesznek akiknek hiába mondasz bármit, nem értik meg és ezen felesleges magadat gyötörni. A globális jelenségek (világpolitika, technika, fejlődés) ellen nagyon úgy sem tudunk tenni, mert az valahogy megtörténik és lesz ami lesz. De ha mi magunk próbálunk jobbak lenni, és segíteni a másikat, már nagyon sokat tettünk érte. Olyasmire gondolok, mint egy pillangóhatás.
Továbbá ezen felül nem kell másokkal foglalkozni, akik ezt nem fogják fel.
Nagyon sokszor meglepődök mind a mai napig egyes dolgokon ami történik, amikről régebben teljesen olyan véleményem volt, hogy nem lehetséges. (Nem véletlenül tartja a mondás: Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.)

A világ egy része mindenkiben ott van benne, saját magán múlik, hogy szeretné azt látni. (a pohár félig üres, vagy félig tele van)

@alucardsok6 Arra azért kíváncsi leszek (vagy inkább ne?), hogy ez a nagy globalizáció és szabadság korszaka hova fog vezetni.

3 Likes

Nagyon jót írtál, igazad van.
Egy dologban szinte biztos vagyok. Albert Einstein-nek igaza lesz:

  • “Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel.”
4 Likes

Nem kell így aggódni, a világ jelenlegi őnpusztítása már megállíthatatlan, a kialakult rendszerek, a kapzsiság már annyira elnyomta az alapvető empátiát, hogy jelenlegi erkölcsi kényszerítőelvek (törvények) is sokszor csak kifacsartan alkalmazhatók! Így igen elképzelhető, hogy lesz egy hagyományos értelembe vett háború, de emiatt felesleges aggódni!
Mert ugyan azok a mechanizmusok és emberek gátolják meg a háború eljövetelét, mint akik a legtöbb hasznot hajtják ebből a rendszerből!
Amíg ezek a szervezetek, világot uraló cégek, személyek elnyomásban, modern rabszolgaságban és oktatás megvonásban tudják tartani az emberiség nagy részét, addig meglesz a hasznuk és nem fogják engedni a háború kialakulását! (még Trumpnak se)
Az én véleményem szerint az emberiség megérett a bukásra!
De sajnos ez már jó néhány éve így van, most a globális kommunikáció fejlődése miatt egyre többen kapnak a fejükhöz és ezt próbálják korlátozni. (A net neutraliti törvény ís a kommunikáció szabad áramlását befolyásolja!)

Azonban mi olyan kicsik vagyunk, h csak hatalmas munkával vagy nagy szerencsével és egy jó ötlettel tudunk kilépni a mókuskerékből!
Három választásunk van,
1., alkalmazkodunk és beilleszkedünk a rendszerbe, elfogadjuk a szerepünket a kialakult világrendben és élünk majd meghalunk! (így is boldogok lehetünk)
2., Küzdünk és harcolunk a rendszer ellen és valahogy megpróbálunk kiszökni, felszabadulni, ehhez nem csak nagy tudás kell, de iszonyat mázli is!
3., kihasználjuk a rendszert (ha már felismertük)és lemondunk mi is az empátiáról és csak saját magunkkal illetve szűk környezetünkkel foglalkozva, kihasználjuk a rendszer kiskapuit! És megpróbálunk bekerülni a felső tízezerbe a világon és elnyomottból, elnyomók leszünk!

10 Likes

Fú, rengeteg nagyon komoly és mély hozzászólást láttam, egyszerűen büszkeséggel tölt el, hogy egy ilyen király közösség tagja lehetek :slight_smile:

Amit én hozzáfűznék: Az emberiség jelenleg egy vonat szinten működik. Rajta vagyunk egy vonaton, robogunk a biztos pusztulásba, de erre hatással nem tudunk lenni, azonban attól még azt az időt, amíg odaérünk, kiélvezhetjük. Rengeteg probléma volt régebben is, csak épp más formában. Ezer évekkel ezelőtt is voltak ugyan így emberek, akik kitűntek a nagy általánosságból, és rájöttek, hogy ez így nem jó, ebből baj lesz. Ez továbbra is így megy. Azonban ameddig az emberiség nagy százaléka nem döbben rá, változás nem lesz. Erre egy jó példa a “Lopott idő” című film. Sok kritikát kapott, de megragadt egy nagyon fontos problémát: Ameddig egy azonos réteg irányítja az embereket, addig mindig lesznek összeroppanások és felemelkedések. Ez amolyan örök korforgás, mint ahogy a korábban berakott képen is látszik.

Egy idő alatt el fog jutni oda az emberiség, hogy tesz a mostani rendszer ellen. Az összeomlik, egy új jön a helyébe, ami megoldja az előző problémáit, majd utána a sajátjaiba ugyan úgy belezuhan. Ez akár napok, de évezredek alatt is megtörténhetnek.

Ettől függetlenül, az élet nem értelmetlen. Ki kell használni az adott rendszer legjobb dolgait, hogy értelme legyen az életednek. Tudom, mostanában a legnagyobb része az embereknek munkaellenes, de ez szerintem nem jó. Én élvezem a munkámat, élvezem, hogy feljebb és feljebb lépek a ranglétrán és fejlődök. Azzal foglalkozok, amivel szeretnék, és ez kitölti a napjaim nagy részét. A szabad időmet megpróbálom arra fordítani amit szeretek. Pl. feljárok ide fórumra, megismerek értelmes embereket, stb. Erről Pisti is beszélt régebben, miszerint tűzz ki kis célokat magad elé. Legyen az akármilyen kicsi, jól fog esni, ha eléred. Amint eléred azt, hogy egymást követően éred el ezeket, egyből teljesnek fogod érezni az életed.

A gyerek nevelés ugyan úgy hozzátartozik ehhez. Örömmel tölt el, hogy a gyereked megtanul járni, beszélni, de még az is, hogy rád néz, és az anyjaként felismer. A világban rengeteg jó dolog van a rosszak mellett, ezt nem szabad elfelejteni!

Az igaz, hogy az élet nem könnyű. Nagyon is nehéz. Viszont amint megtalálod a magadnak kedves dolgokat, azonnal elfognak törpülni mellette a problémák, szimplán akadálynak fognak tűnni, hidd el :slight_smile:

4 Likes

Nekem ezzel kapcsolatban az a gondolatom, hogy mindenben meg kell látni a jót és szépet. Nem szabad hagyni, hogy lehangoljanak az emberek. Mindenki egyedi, ahogy te is. Ha kicsivel kevesebb oxigén érte az agyát születésekor, az nem a te gondod. Mindemellett 1 ember a 7 milliárdból nem hagyhatod, hogy elrontsa a napodat. Mindenkinek meg van a keresztje. Mindenki másképpen viseli a problémákat. Egy biztos: minden éjjel mindenki egyedül marad a saját lelkével. Hidd el, az ilyen embereknek az is éppen elég.
Szóval mindenki legyen pozitív. Én egy esőcseppben, egy madártollban, egy fuvallatban is meglátom a szépet. Minden nap örvendezek és hálát adok az égnek, hogy minden reggel felkelek az ágyból. Az ilyen emberek társaságát kerülöm. Boldogítson mást.

Csodás napot mindenkinek! :slight_smile:

4 Likes

Hejhó!

Az én véleményem is hasonló lesz a többiekéhez: újabb nagy világégésre talán nincs nagy esély, miután egyik országnak sem érné meg gazdaságilag, ha eltűnnek a termelő, vagy felvásárló piacok. Atommal meg mondani sem kell, hogy minden eltűnik, még akkor is ha egyik-másik ország vezetőjének nagyobb a nyomógombja mint a másiknak. Lokális kisebb háborúk természetesen továbbra is lesznek, ha tetszik ha nem, egyre nagyobb a harc minden kis földterületért, amely bármilyen módon hasznosítható, vagy bármilyen előnyt ad tulajdonosának, e mellett a fegyver termelő országok gazdaságát kicsit pörgeti (nameg lehet mutogatni a nagyhatalmaknál, hogy ki lőtt először)

A buta emberekről meg annyit, hogy a technológiai (elsősorban az internet) hirtelen fejlődése, sokaknak túl nagy falat volt. A legegyszerűbb ember, aki eddig eléldegélt a maga kis világában is, internethez jutott, bárki bármit leírhat aránylag nagy közönségnek, a nélkül hogy azt bárki ellenőrizné. És természetesen a hülyeség pedig még a fénynél is gyorsabban terjed, bár van azért rendesen normális kontent is manapság (mondjuk Vsauce, Geography Now, vagy épp Szertár stb)

A munkával és orwelles dologgal kapcsolatos kérdésed meg azé elég mély dolog. Az évszázadok alatt azért mára sokkal pozitívabb a helyzet (Jó rendben Európai szemmel igen, de vannak még manapság is Hard fokozatú területek a világon), már nem vagyunk sem rabszolgák, sem jobbágyok, persze dolgozni igy is kell, de te választhatod ki hogy mi szeretnél lenni, te választhatod hogy hol szeretnél dolgozni, fejlődhetsz tanulhatsz, bármit, sőt a legtöbbjét már ingyen el tudod kezdeni.

A legfontosabb az egészbe, hogy pozitivan kell mindent nézni, van egy rakat jó dolog a földön amit most ki tudunk használni, és élni is kell vele, mert mindenki feje felett pörög az óra, aztán ha lejár az idő nincs duracell csere….

4 Likes

Még ezeket akartam mutatni.
https://youtu.be/rxaTAFXgykU - egy zene, aminek tetszik a szövege, sokszor hallgatom, a dallama is jó
És egy videó, amin még elgondolkodtam mostanában: https://youtu.be/TyJYgXTpdLc

1 Like

Hali ! Csak annyi ,hogy a you tube -os videót úgy tudod “rendesen” beszúrni, hogy a you tube -on videóra kattintva (egér jobb klikk) válaszd a felugró menüből a “Video - URL másolása” -t (+egér jobb klikk / beillesztés ide) és akkor látjuk, h mire fogunk kattintani. [ ha direkt csináltad ilyenre akkor bocs ! :]

Telóról másoltam be, azért ilyen hülye a megjelenítése, de majd otthon átalakítom :slightly_smiling_face:

1 Like

Mindig jusson eszetekbe: A Nap belső magjának összeomlása után már minden tök mindegy. Úgyhogy próbáljunk élni, élni hagyni.

1 Like

Én egy kicsit pszichológia irányból közelíteném meg a kérdést. Mindenkinek vannak ilyen hangulatai, ezzel semmi gond nincs. Napi és múltbéli élményeink is vissza vissza köszönnek ebben. A céltalanság valóban egy nagy probléma jelenleg, ami szerintem következhet abból, hogy sokan nem befelé figyelnek, hanem csak a külső dolgok vannak a szemük előtt. Egy ismerősöm így fogalmazott amikor rákérdeztem, hogy miért kell a TV ahhoz, hogy elaludjon ,Amíg másokra figyelek addig nem kell a saját gondolataimmal maradnom". Én azt látom, hogy nagyon sokakban azok az életesemények amik lenyomatot hagyhatnak nem kerülnek feldolgozásra (és erre mind az internet mind a TV lehetőséget ad) ami nagy hatással van az adott személy életminőségére később. Arról amit írtál nekem Popper Péter sorai jutottak eszembe:

“Ha én ördög lennék, és kapnék egy megbízást egy még nagyobb ördögtől, hogy tegyem tönkre az Isten által teremtett világot, pontosan azt csinálnám, amit most az ember: siettetnék. Gyorsítanám a fejlődést, az élményeket, az információkat, a történéseket, az érzelmi hatásokat, és mint tehetséges Sátán, pörgetni kezdeném a világot. És addig pörgetném, amíg ennek a pörgésnek a sebessége meghaladja az emberi agy élmény-feldolgozási képességét, az emocionális teherbírását. Amíg minden tönkre nem megy.”

Személy szerint úgy gondolom, hogy reálisabb lenne ha elsőként nem azt tartanánk elsődlegesen szem előtt, hogy ,megváltoztassuk a világot". A világnak ugyan annyi értelme van, mint száz meg ezer évvel ezelőtt, SEMMI baj sincs vele, az emberekkel van ,baj". Sokaknál a motiváció elsődlegesen az, hogy ,vegyen észre a világ, figyeljenek rám", miközben még ő maga sem tisztázta magában, hogy ki is akar lenni. Ha pedig megkapja ezt a figyelmet, akkor arra megy amerre a tömeg viszi. Elsőként a reális célokat kellene tisztázni magunkban és ez mindenkire egyedi, a saját életére vonatkozó. Ha a belső ,törvények" megvannak akkor eszerint cselekedni (a gondolat/szándék önmagában nem elég.) Ha ezt tartósan véghezviszi, akkor arra környezete is reagálni fog (elsőre sokszor negatívan) és figyelni rá, így hatással lehetsz a környezetedre.

Az a fajta monoton életmód amit leírtál kicsit úgy hangzik nekem, hogy benned is vannak kételyek a saját életedre vonatkozóan. Először érdemes lenne erre fektetni a hangsúlyt. Ideális esetben gyereket vállalni akkor érdemes ha már van egy stabilitás az ember személyiségében. Élni sokáig egészségben szép célnak hangzik, de semmit nem ér ha nem töltöd meg élményekkel amik gazdagítani fognak. Nekem jó lenne egy nem annyira hosszú de egészséges és tartalmas élet. A tartalmat meg nekünk kell beletenni, nem a világnak.

5 Likes