Paranormalis jelensegek

Na egy másfél óra alatt végigértem a hozzászólásokon :slight_smile: Sok érdekes történetet olvastam. Tetszik az ilyesmi. Velem túl sok hasonló dolog nem történt, de szkeptikus se vagyok. Biztos mindenre meglenne a magyarázat ha 100%-ig ismernénk az univerzum fel nem fedezett titkait.

Egy rövid történetet tudok mondani. Kis gyerekként gyakran láttam éjszakánként a szobában egy lebegő “casper” :smiley: szerű szellemalakot. Nem volt túl nagy, kb 20 cm magas, de olyan szinten egyértelmű volt, hogy ott volt, hogy felültem az ágyra és onnét néztem. Éjszaka nem mentem oda sose (már kicsit bánom :slight_smile: ), de napközbe többször megvizsgáltam a szobának azt a pontját, és semmi tárgy, vagy akármi nem volt ott, amit a homályos szobában benézhettem volna akár egy lebegő casper-nek.

Szerintem képesek vagyunk egyes dolgok létezésének tényét olyan szinten elhitetni magunkkal, hogy főleg gyerekként magas képzelőerő birtokában, esetleg sebezhetőbb lelkiállapot alatt főleg homályosabb környezetben 100%-ig látni és tapasztalni véljük. A hasonló beszámolók egy része valószínűleg kiterjed erre a dologra. Ettől függetlenül nem mondom hogy szkeptikusan állnék ehhez a témához, és nem is tagadom semmilyen energetikai jelenség vagy entitás lehetőségét sem.

Kicsit fizikai oldalról megközelítve, a világban minden dolog/atomi részecske egy adott frekvencia tartományban rezeg. Ezen frekvencia tartományban rezgő atomok alkotják az általunk érzékelhető és megfogható világot. Ha képes lennél gyökeresen megváltoztatni saját atomjaid rezgési tartományát (persze ha nem halnál bele), akkor elméletileg át is mehetnél a falakon. Ha ugyanezt egy tárgy esetében tennéd meg, akkor a tárgy tűnne el, valójában átkerülne egy másik dimenzióba (lásd: philadelphiai kísérlet). Így elképzelhető az is, hogy egyes emberek azért tapasztalnak mások számára láthatatlan dolgokat, mert érzékelési tartományuk nagyobb, vagy az adott entitás/dolog frekvenciája fedésben van a mi “világunkéval”. Persze ezekre az elméleti állításokra nincs kézzel fogható bizonyíték (legalábbis az átlag ember számára), de nem véletlen végeztek már kísérleteket vele. Érdekes dolog lehet, hogy a philadelphiai kísérlet során rendkívül magas frekvencián váltakozó polaritású elektromágneses mezőt használtak fel, míg egyes paranormális jelenségek kísérő elemei közé tartoznak az elektromágneses anomáliák.

Egy kicsit misztikusabb történet, ami igazából nem velem esett meg, hanem kereszt szüleimmel. Hasonló ahhoz, mint amit @bmmaci24 -tól olvastam. Nekik a lakás tervezésekor rajzolt a tervező egy kutyát a medence mellé, amelyik kutya az építkezés befejezése után pár hónappal a kerítésük előtt megjelent. Gazdátlan kóbor kutya volt, és mivel előző kutyájuk elpusztult, befogadták. Később vették észre, hogy a tervrajzokon egy pontosan ugyanolyan kutya szerepel :slight_smile:

Ami az UFO-kat illeti, két apró esetet kivéve nincs jelentősebb tapasztalatom velük sem, de ezt a kettőt leírom. Az egyik nagyon pici koromban történt. Kint grilleztünk az udvaron este, és az asztalnál ültünk. Felnéztem az égre és megláttam egy teljes fehér fényben világító 3-szög alakot. Aztán lenéztem a többiekre, hogy ők észrevették-e, majd ismét fel, és már nem volt ott :sa: Így fogalmam sincs, hogy mi lehetett az. Az is lehet, hogy oda képzeltem. Bár visszagondolva elég meggyőző módon láttam, de annyira rövid ideig, hogy nem tudom biztosra állítani.

A másik dologban biztos vagyok, viszont az nem volt annyira látványos. Észak-keleti irányból dél-nyugatra tartott 10en pár csillag méretű és fényű fénypont az égen egyenletes sebességgel. Végig néztem őket, amíg el nem takarta a felhő. Sorra vettem, hogy mik lehettek. Repülő nem, mert annak a jelzőfényei villognak. Az űrállomás sem, mert az csak 1 pont, és ha jól emlékszem az amúgy is ellenkező irányba halad. Meteorit sem. A műholdakat meg nem látni, azok picik ahhoz (ugye az űrállomásra szokták sokan azt hinni, hogy műhold). Talán lehetett valami titkos katonai repülők, vagy űrrepülők egy csoportja. A fényét olyannak láttam, mint ami a nap fényét veri vissza, ahogy az űrállomás is. Vagy lehettek akár űrben utazó UFO-k is, tekintve az UFO szó jelentését, számomra egyértelműen az volt :slight_smile:

3 Likes

Szép hosszú volt. Gratu :grinning:

Hát az :slight_smile: Köszönöm.

1 Like

Én gyakorlatilag érzékeny vagyok a hajszálnyi távolságra lévő világtól, amit asztrális síknak neveznek. Más az energiatartományuk, rezgésük. Ezért nem érzékelik sokan, amit más igen. Talán ezért lehet az, hogy tapasztalok.

Próbálkoztál asztrál projekcióval? Elméletileg eltanulható, főleg azok számára, akik hajlamosabbak rá.

1 Like

Gyakorlat teszi a mestert. Már megvolt a tapasztalat azon a téren is, van ember, aki elmondja hogyan csináljam jól. De köszönöm a tippet :slight_smile: Igazán érdekes élmény volt.

1 Like

Ez mikor volt? Mert lehet tudom miaz amit láttál.

ez egy nagyon jó téma :smiley: valakinek mert érdekes hogy léteznek-e szellemek

Paranormális. Mi emberek hajlamosak vagyunk minden elsőre megmagyarázhatatlanba a természet felettit belelátni.
Lehet nagyon off topic lesz a hozzászólásom.

A dolgok sokkal összetettebbek mint azt gondoljuk.
A külömbözö fák információkat áramoltatnak egymás közt. Támogatják egymást a tápanyag felvételben.
A villámok nem csak negatív és pozitív kisüléskor jönnek létre. Ezeknél sokkal veszélyesebb a “derült égből” villámcsapás. Mely pozitív és pozitív részecskék kisülésekor jön létre.
A kutatás mai állása szerint parányi meteorok bombázzák a felhőinket. És már a felhőréteg fölött létrejönnek a “szellem” névre hallgató villámok. (Nevüket onnan kapták, hogy úgy néznek ki mint egy hatalmas csápos rózsaszín/lila medúza)
És ott vannak a kék-törpék. Melyek megjelenését már hanghullámaik alapján előre meg tudják állapítani. Emellett a villámlás roppant mérgező. Rengeteg káros ózon szabadul fel egyetlen villámlás során is.
Mindemellett…egy kicseszett tűzgolyó körül keringünk mely kitörései veszélyesek ránk, de ugyanakkor ez véd is minket.
Szóval, kérdem én: Minek a természet fölöttivel ujjathúzni amíg még a természettel magával sem vagyunk tisztában?

5 Likes

Olvasgattam a hozzászólásokat (nem mindet, de nagy részüket), gondoltam én is leírom, hogy mit gondolok erről. Két irányba ment a beszélgetés, az egyik a földönkívüliek, a másik a szellemek/túlvilág/entitások.
Én magamat racionális embernek tartom. Nem hiszek el olyan dolgokat, amiket nem látok saját szememmel, vagy nincsen rá tudományos tény. Istenben sem hiszek, ateista vagyok. Ha a földönkívüliekre gondolunk, akkor nekem mindig egy videó jut eszembe, amit még földrajz órán mutattak nekünk. Először a Földet mutatta, majd a Naprendszert és így tovább, egyre “kifele”. Hagy ne mondjam, hogy milyen messzire mentünk. Akkor már nyilván tudtam, hogy kicseszett nagy az univerzum, de nem gondoltam volna, hogy ekkora részéről van már tudomásunk még így is, hogy nem értük el a végét -már ha van-, milyen nagy. Ebben nem csak hogy számtalan galaxis, de megszámlálhatatlan bolygó is van. Mennyire nagyképűség azt gondolni, hogy az élet csak a mi kis Földünkön fejlődött ki? Persze a mai tudományos magyarázat alapján, hogy hogyan keletkezett az élet, erre eléggé kicsi esély van. De ha belegondolunk hogy “csak” az általunk ismert univerzum mekkora, akkor simán belefér, hogy nem csak nálunk, de máshol is létrejött. És itt hozzátenném, hogy nem olyan űrlényekre gondolok, mint amiket a filmekben látni. Nem olyanokra, amik kicsit hasonlítanak egy-egy földi állatra, vagy magukra az emberekre. Nem olyanokra, amelyek olyan eszközöket használnak, amelyek hasonlítanak a Földiekre. Ezeket mind azért találtuk ki, mert az emberi agy beszűkült, nem tud elképzelni más létformát, mint ami olyan, vagy hasonló, mint a miénk. Sokszor mondják, hogy mennyi Föld típusú bolygó van, ahol a miénkhez hasonló élet lehet, mert van oxigén és víz. De mi van, ha van olyan életforma, aminek nem ez a feltétele? Ha helyette mondjuk szénre, vagy egy általunk teljesen ismeretlen anyagra van szüksége? Nem tudhatjuk… A másik pedig hogy gondoljuk csak el, hogy mennyi apró élőlény van a Földön, amit csakis mikroszkóppal, vagy még azzal sem láthatunk. Ahhoz képest mekkora kicseszett nagy már a Nap is? Ami megjegyzem univerzális léptékben még csak porszemnek se mondható. Mi van, ha van “még tovább”? Ha egy olyan rendszernek a részei vagyunk, ahol nem csak mi törpülünk el az univerzumhoz képest, hanem az általunk ismert univerzum is eltörpül a további létező dolgoktól? Már csak a számok törvénye alapján is rengeteg más életformának kell lennie valahol messze. Viszont pont ezek miatt az elképesztően nagy távlatok miatt az esély is kicsi, hogy pont találkozzunk eggyel, mielőtt kihal az emberiség. Bár ki tudja, lehet valahogy kitartunk… :smiley:
Na de lépjünk is tovább, mert ez a hozzászólás már sokkal hosszabb, mint amilyennek lennie kellene. Szóval a másik téma a szellemek és túlvilág. Amint már mondtam nem vagyok vallásos, nem hiszek pokolban és mennyben. Hogy szerintem van-e élet az életen túl? Nehéz megmondani. Alapvetően azt gondolom, hogy nem. Szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, ugyanakkor vannak dolgok, amikre a tudomány nem tud választ adni. Egyszer hallottam egy történetet, nem tudom, hogy igaz-e vagy nem, de számtalan hasonló van. Nem emlékszem már pontosan minden részletére, de egy kisfiú folyton arról beszélt, hogy ő előző életében egy pilóta volt a hadseregben (talán kamikaze, de nem vagyok benne biztos) és nagyon sok adatott mondott. Neveket, helyszíneket, eseményeket. Azt mondta, hogy bevetés közben halt meg és talán a saját várható haláláról is tudott valamit. Ez kis korában volt, a szülei rávették, hogy ne beszéljen róla, mert bolondnak nézik és fel is hagyott vele. Aztán valahogy meghalt (talán öngyilkos lett) egy vasútállomásnál (ha jól emlékszem). Később munkálatokat folytattak azon a helyen és találtak egy összeroncsolódott repülőgépet benne a pilótája maradványaival. Ugyanúgy nézett ki, mint ahogy azt az akkor kisfiú leírta. A vizsgálatok alapján ugyanakkor élhetett, ugyanaz lehetett a feladata, ugyanaz az ember volt, amit a kisfiú mondott. Véletlennek nem tartanám. Ott vannak azok a történetek is, amikor valaki kómában van, vagy meghal és visszahozzák, majd beszámol róla, hogy a testén kívül járt és mit látott/hallott, amik igaznak bizonyulnak. Az összes ilyen történettel az a gondom, hogy lehet hogy kitaláció. Nincsenek bizonyítékok. Persze ott az opció, hogy ellene sincs konkrét bizonyíték. Régen azt hitték, hogy a Nap kering a Föld körül, meg sok más badarságot, mert nem volt annyira fejlett a technológia és nem voltak annyira okosak az emberek (tudom, hülyén hangzik), hogy rájöjjenek. Lehet nekünk sincs meg az, hogy rájöjjünk egy olyan dologra, amiről álmodni se merünk. És mégis, mégis szkeptikus vagyok :smiley: Miért? Az sem bizonyított tény, hogy a Mariana árok legalján nem élnek-e szivárvány színű, cápaszerű élőlények. Ennek ellenére csekély a valószínűsége. Illetve a másik problémám ezekkel a paranormális jelenségekkel az, hogy nem különböznek a bizonyos harmadik ill. negyedik típusú találkozásokkal. Mindig valaki/valakik azt mondja, hogy ő látott/tapasztalt valamit, de nincs rá bizonyíték. Sok ember számol be erről és igen, sokszor hasonlóak az esetek, de ennyi erővel én beszámolhatnék róla úgy, hogy hasonlítson más élményeire. A másik pedig, hogy ezek mindig olyan helyen történnek, ahol csak pár személy van. Soha nem egy nagy előadóteremben, vagy egy fürdőben. Én készségesen megérteném, hogy a szellemeknek/entitásoknak csak arra van erejük, hogy elmozdítsák a széket, vagy felkapcsolják a villanyt, de miért van az, hogy többnyire egyedül lévő emberek előtt csinálják? Ha tényleg az a céljuk, hogy felhívják magukra a figyelmet, akkor miért nem publikusan teszik? Számtalan módon elérhetnék, hogy ilyen kis apróságokkal hihetővé tegyék a létezésüket, még sem teszik…
Viszont maga a poszt személyes eseményekről szólt, szóval itt az enyém: A nagymamámnak volt egy nagyon jó barátja (nem, nem szerelme és nem dugópartnere), aki kiköltözött Amerikába. Többször találkoztak és a bácsi ajándékozott neki egy karkötőt, amit a mama mindig hordott. Egyszer elszakadt a lánc. Már évek óta hordta, gondoltuk eddig tartott. Aztán másnap kiderült, hogy a bácsi előző nap meghalt, mégpedig nagyjából abban az időpontban, amikor a karkötő elszakadt. Véletlennek erős dolog, ugyanakkor nem lehetetlen. Gondoljon mindenki erről azt, amit szeretne. :slight_smile:

6 Likes

Szóval duplázzuk meg a hosszát… :joy:
Őszinte leszek, a végére elfelejtettem, hogy mit akarok válaszolni. :smile:
Az évek során bennem is sok hasonló gondolat fogalmazódott meg, nem gondoltam, hogy mástól fogom visszaolvasni.
Érdekes kérdés: van e étrelme egy emberi élet, az emberi élet vagy a földi élet értelméről akkor, ha tudjuk, hogy a világ ekkora?

2 Likes

Pfú, jó kérdés. Már elég régen, nem mostanában. 12-13 éve. Mire tippelnél?

Ez tökre tetszik. Hát igen, rengeteg dologba véljük felfedezni a természet felettit, paranormálist. Eleve ez a két szó is egy vicc. Nincs olyan, hogy természet feletti vagy paranormális, mert minden létező dolog a természet része, csak még nem értettük meg.

Az a helyzet, hogy tudatlanok vagyunk. Aki ezt nem látja be, az illúziót kerget. Akkor nem lennénk azok, ha az univerzum és a világ minden összetevőjét, tényezőjét ismernénk, mert igazából csak akkor állapíthatnánk meg valamit igazán biztosra, és festhetnénk 100%-os képet róla. Hogy egy fentebb olvasott példával éljek, pár száz évvel ezelőtt, azt hittük, hogy a Föld körül kering a Nap. Most biztosra állítjuk, hogy a Nap körül kering a Föld, és lehet, hogy pár száz év múlva rájövünk, hogy ez egy totális baromság, csak a jelenlegi tudásunk és technológiai fejlettségünk birtokában így érzékeljük, de valójában valami teljesen másról van szó :slight_smile:

2 Likes

Erről tudnál valamit linkelni (akár PM-ben is)? Mert eléggé furcsán hangzik…

Itt most a csillagászok kék törpéjére gondolsz (csillagtípus)? Mert azoknak nem nagyon van hanghulláma.

Valóban, egyetlen villámcsapás 170 kg ózont termelhet (forrás), azaz egy 1000 villámos viharban 170 tonna ózon termelődik, de ez mind elenyésző az emberi szennyezésből a légkörbe kerülő mennyiséghez képest: pl. Észak-Közép-Texasban (ez egy 33 ezer km^2-es terület, azaz kb. hazánk harmada) egy nap 300 tonna ózon termelődik (forrás). (Oké, nem konkrétan ózon, hanem nitrogén-oxidok, de ezek a levegőben elreagálva ózont hoznak létre.)
Szóval felesleges befogni az orrotokat, ha villámcsapás közelében vagytok :smiley:

Ez teljesen jogos, habár én abban reménykedem, hogy jön majd egy Bruce Willis és megmenti a földet ha jön valami kő az űrből :smiley:

A kék törpe is egy villám típus.
Tessék a link:

Dupla poszt lett, bocsi, csak nem akartam minden reakciót egyetlen posztba belesűríteni.

A kémiai tudásunk van olyan szinten, hogy kijelenthetjük, hogy nincsenek (a természetben előforduló) ismeretlen elemek. Ezeknek reakcióit is eléggé jól ismerjük, így (a jelenlegi tudásunk alapján) kijelenthető, hogy vagy szén, vagy szilícium alapú életet kell keresnünk.

Ha van is ilyesmi, akkor valóban csak ábrándozni lehet ezen, mert ránk nincsen hatással. Sokkal izgalmasabb a mi saját galaxisunk. Gondoljunk csak bele: tudomásom szerint az égen látható csillagok nagy része (asszem valami elég durva szám, talán 80-90%) a Tejútrendszerben található, szóval még csak ki se nagyon látunk innen. Inkább a környezetet kellene megismerni szerintem, mert az is nagyon érdekes :slight_smile:

Egyáltalán nem volt badarság, sőt. Az ókorban volt két nagy bölcs, az egyikük görög, a másikuk kínai. A görög úriember abból a feltevésből indult ki, hogy a Föld gömbölyű, és ebből ki tudta számítani a Nap méretét, amit kb. 80%-os pontossággal meg is adott. A kínai úriember ugyanakkor azt tette fel, hogy a Föld lapos, és elég furcsa eredményre jutott. Szóval hatalmas szellemi eredményeik voltak - ennek az egyik legszebb példája, hogy a filozófia alapjai akkor lettek lefektetve, és azóta csak kb. Platónt meg a többieket igazolták vagy cáfolták a többiek.
Érdemes egyébként utánanézni a Ptolemaioszi világképnek, amit kb. Galilei-ig tanítottak, és egészen jól leírta a világ működését.

1 Like

Persze, tisztában vagyok vele, hogy nagyon sok tudós ilyen felfedezésekre jutott, de én inkább arra gondoltam, hogy általánosságban az emberek körében sok tévhit volt elfogadott és sok igazságot nem hittek el.
Egyébként egyetértek a galaxissal kapcsolatban, hogy először a közelünkben lévő környezetet kellene megismerni jobban, már csak a technikai korlátoltság miatt is. :slight_smile:

1 Like

@jzsuzsi és @Berselius Nah itt ez a király live a NASA-tól. A kérdésem a következő: Mi az amit nem láttok rajta, pedig kéne?

1 Like

Mit?

2 Likes

Elindítottam pár pillanatra. A nap pont szemben süt szóval lehet ezért, de a csillagok nem látszanak. Ami a nap miatt van természetesen. A városban se látszanak annyira a fények miatt a csillagok, mint vidéken a mező közepén. (persze este, nem nappal :smiley: )

2 Likes