Radioaktív- és robbanóanyagok, illetve azok indokolatlan szabályzása [Érdekesség]


#1

A cím alapján eszetekbe juthat, hogy honnan jött nekem az ötlet, hogy pont itt indítsak egy ilyen témát, de gondoltam ártani nem árt.

Tehát miért? Több oka van. Egyik az, hogy kicsit tabu és nem nagyon találkozik a témával az ember, de ha mágis, akkor is csak rosszat hall, így ismeretterjesztés is célom. Másik az, amivel biztosan sokan találkoztak, de ha nem akkor fognak, hogy rengeteg olyan jogszabály van, ami hülyeség, nem szakszerű, nem igazságos és elég frusztráló, ez is egy ilyen.
Van egy ELTE-s tanár, Jalsovszky István. Nagyon jó tanár, semmi negatív nem jut róla eszembe. Profi, felkészült, humoros, jófej, nem unalmas, az előadásai érdekesek, az órái rendhagyóak. Tisztességes, becsületes, és nagyon jó ember. Ám egy rosszakarója mégis feljelentette (vannak ilyen emberek sajnos). Ez ellene folytatott eljárás okán írta ezt a petíciót (nem rövid, de akinek van rá ideje, érdemes elolvasni, lehet belőle tanulni és nemmellesleg vicces):
https://www.peticiok.com/radioaktiv_es_robbanoanyag
Lényeg: a törvény indokolatlat, aki írta valószínű nem értett nagyon hozzá. Vicces, hogy még a paranoiás országokban (pl amerika) is sokkal enyhébbek a szabályzások.

Akit esetleg érdekel a téma belépő szinten, ítt egy hosszabb videó (hozzáteszem az egyetemen is így adta elő és ott is volt bumm):

Mit gondoltok, mennyire van értelme túlságosan korlátozni és nehezíteni a legális felhasználást, ha a fekete piacon úgyis hozzá tud jutni az, aki olyan körökben mozog és a szándékai is olyanok?


#2

Nice Bro! jó téma @Miki
Az utolsó bekezdéseddel azért nem értek egyet, szerintem itt Európában szerencsére nem könnyű hozzájutni a nagy hatékonyságú robbanóanyagokhoz. Kémia órán mi is csináltunk robbanóanyagot, amivel kicsit robbantgatunk is! :slight_smile:


#3

Szerintem a radioaktiv anyagokat es a robbano anyagokat nem kene egy temaban beszelni.
Egy radioaktiv robbanas utan vannak olyan izotopok aminek min 300 ev kell mire lebomlik…
Szoval radioaktiv anyagot, erömüvet, kiserletet semmilyen formaban nem tartom tamogatando dolgok listajan. ><


#4

Sok a félreértés a radioaktivitással kapcsolatban. Mostani körülények között egy röntgenvizsgálattal nagyobb dózisú sugárzást kapsz, mint amit egész életed alatt az erőművek, robbantások következményeként. Ráasásul nagyon sok, ma már nélkülözhetetlen orvosi vizsgálat és kezelés támaszkodik a radioaktivitásra (rákgyógyítás elég intenzíven pl.).
Érdekesség, állítólag a legnagyobb dózisú sugárzást a hagyományos munkakörök közül a stewardessek kapják, többet, mint egy radiológus.

Az sem teljesen egyértelmű, hogy az energiatermelésre hasznosított atomenergia nagyobb környezeti terhelést jelentene, mint egy adott zöld energia, a fosszilis energiáknál pedig egyértelműen jobb ilyen szempontból. Érdemes a teljes életciklust vizsgálni. Nyilván egy-egy főleg emberi hibák sorozatából adódó atomerőmű baleset látványosabb, mint mondjuk a levegő és a vízszennyezés, de összességében nem okoz akkora kárt.

Sok olyan egyéb szennyezőanyag van, aminek szintén legalább 300 évig tart mire kikopik a környezetünkből (lebomlik, eloszlik, megkötődik stb.). Sokszor nem a felhasználáskor, hanem a gyártások, vagy a megsemmisítéskor keletkeznek ezek (olcsó naplelemek)
Egy atomerőműnél a káros anyag kibocsáltás jól körülhatárolható, tárolható és kis mennyiségű. Egy nagyobb atomerőmű hulladéklerakója kisebb, mint egy kisváros szeméttelepe.

Vannak maúgy “zöld” atomerőmű koncepciók, pl a tórium alapúak (Indiában üzemel is egy). Nem használhatóak hadászati célra és sokkal hatékonyabbak, mint a mostaniak, de akkora az ellenállás a lakosság részéről, hogy nem nagyon mer senki belelfektetni sajnos :confused:

Érdemes megnézni, hogy anak ellenére, hogy a nukliáris energia felhasználás mértéke csöken a fejlett országokban, a rákos megbetegedések aránya növekszik.

A hadászati célú nukleáris kutatásokat én is ellenzem.


#5

Nyilván nem akar senki atombombát csinálni. :smiley: A gyengített urán nem sugároz káros mennyiségűt, viszont a vegyületei érdekesek tudnak lenni.


#6

Egyik kedvenc videóm a radioaktivitásról, atombombákról és másról:


(szó van benne egy srácról is, aki majdnem csinált reaktort, illetve a hirosimai atombomba uránjának csak 1,38% szolgáltatott energiát a robbanáshoz :dizzy_face:)

A legnagyobb sugárzásnak pedig elvileg a dohányosok vannak kitéve, mert a dohányban lévő (kevéssé, de mégis) radioaktív fémek közvetlen a tüdőt sugározzák:

@lengyelb Annyira mégse húde téma, mert nem kifejezetten népszerű, bár számítottam erre, ez mégis csak egy “gamer” fórum :smiley: Mit robbantottatok egészpontosan? Most ott tartunk, hogy kálium-nitrátot sem lehet venni, pedig abból aki robbanóanyagot csinál az okosabb annál, mint hogy rossz célra használja (kétlem, hogy lehet belőle csinálni)…


#7

Nem igazán vagyok kompetens a témában de a videó anyagok nagyon izgik … köszönöm őket.


#8

Ja, igen, van egy app androidra
Radiation alarm
https://play.google.com/store/apps/details?id=eu.camdetector.radiationalarm
Az a lényege, hogy ha leragasztod a kamerát (pl fekete szigszalaggal, hogy ne jusson fény a szenzorba), benyomod a kalibrálást nem radioaktív helyen (szinte bárhol), akkor hogyha sugárzó anyag felé fordítod a leragasztott kamerát, érzékelni fogja.
Miért?
Azért, mert a kameraszenzor érzékeny a radioaktív sugárzásra is (csak kis mértékben). Ha leragasztod és nem kap fényt, akkor a szenzor fog adni valami jelet radioaktív sugárzás alatt, mivel az említett sugárzás a fénnyel ellentétben simán átmegy a szigszalagon.

Működik, kétféle gyengén sugárzó anyagon is kipróbáltam (uranil-nitrát, thorium-oxid) és hibátlanul jelzett.

Itt egy cikk is az app eredeti fejlesztőiről:


Hasznos Szoftverek
#9

Érdekes volt a tanár előadása így videón, de nem lettem volna ott :slight_smile: Kémiát mindig is nagyon utáltam (és nagyon is hülye voltam hozzá) és a legjobban azt utáltam, amikor kísérletek voltak az órán :stuck_out_tongue: