Vagdosás

Ehhez viszont had fűzzem azt, hogy ez nem egy genetikai probléma, hanem szellemi és gyógyítható, szóval érdemes vele foglalkozni, mert fogy a társadalmunk.

Hagyd békén ne foglalkozz vele sajnos amikor nekem is tönkretették az életem én is csináltam de megbántam. Ha csinálja nem tudsz semmit tenni akkor is csinálja ha megtiltod neki vagy szolsz a szüleinek sőt ha szolsz a szüleinek lehet meg is öli magát szóval csak hagyd és próbálj kedves lenni törődö vele lenni ilyenkor ez jól esik :c

Ez csak hajlam egy olyan szellemi betegségre amit társadalmunk pszichológusai, a felvázolt magatartás alapján már szociopataként jelölnek meg. Ami veszélyesebb mint maga a topicban említett probléma.
Racionalizmus az szerintem más. Bár lehet,hogy csak túl magyar a mentalitásod: “Dögöljön meg a szomszéd lova is.”

1 Like

Úgy vélem itt az ideje hogy kicsit tisztába tegyük a helyzetet. Ha esetleg én tévedek akkor elnézést, de aki még nem tette kérem hallgassa meg BZ-t.

Miért lenne veszélyes?
Valóban betegség vagy csak a normától tér el?

Hát attól függ. Eltér a normától, mivel az empátia hiánya, (annak hiánya,h egy szomorú esemény iránt részvétet érezz pl: egy álat halála, egy repülőgép baleset, busz baleset) sokszor egyenes út a gyilkossá váláshoz. Mivel ezek az emberek máshogy élik meg élet és halál fogalmát. Az érzelmektől vagyunk igazán emberek.
A racionalista ember az egyenes döntéseitől még ugyanúgy együttérző.

1 Like

Ebbe csak az a vicces, hogy nem ertem, neked hol faj meg az is ha akar tenyleg szociopata lennek :slight_smile:

En jol erzem magam igy…es nem varom el, hogy te ne erezz egyutt minden mezei viraggal mikor hervadozni kezd…csak EN nem teszem azt…

Amugy a mai tarsadalom nagy jelzoivel en nem jeleskednek… DEEEH ez masik topic lenne nem ide tartozik.

Ahogy en latom a dolgokat a SAJAT, PRIVAT velemenyem szerint, meg mindig az (es, hogy a topic-nal maradjunk) ez az oncsonkitas meg onvagdosas csak arra van, mikor a poci szivuk rajon, hogy nem ok a vilag kozepe akkor megprobaljanak akar igy is kitunni… Ha meg valakinek problemaja van es szerinte ez “megoldas” hath “tarsadalmunk pszichologusai” arra is kimondhatnak, hogy mi…ahelyett hogy finomkodva korbenyalnak a hatsojukat inkabb…

Uhh ezek utan ne is nezd meg mit irtam abba a topicba ahol kerdeztek mi akartam lenni kiskoromban XD (megsugom: bergyilkos :wink: )

Amugy az, hogy nem erzek egyutt olyanokkal akikkel a vilag masikoldalan tortenik valami es azt sem tudom kik mik…hath e van… Ha a kutyam elpatkol NAH AZ GAZ…de ha egy vadidegen akkor meh…ez van… egyszer mindannyiunkat elfoldelnek :stuck_out_tongue:

1 Like

Általánosítottalak mint azt te mindenkivel teszed. Nem vagy értékesebb egyik általad degenerált, beteg embernél aminek nevezted őket.
Végül mind ugyan annyit érünk.
Érdekesség: Egy amerikai hóhér, a kivégző eszköz ellenőrzéséért 150 dollárt kap. Az mindegy, hogy a kivégzendő ártatlan volt, vagy tényleg bűnös.
Ennyit ér egy ember élet.

1 Like

En megcsinalnam felaron :smiley:

Az empátia teljes hiánya már szerintem szélsőséges és ritka eset.
Bár nekem csak valamivel kevesebb empátiám van azt elmondhatom, hogy engem a tisztesség, becsület és egyéb emberi erények visszatartanának bárminemű negatív, normától eltérő cselekedettől (pl lopás, hogy az alapoknál maradjunk) és úgy gondolom ha bármit megtehetnék se tennék ilyet.

Amúgy a mai világban nem meglepő, ha az ember nem érez semmit egy idegen halála hallatán, elvégre evvel vannak tele a híradók. 10M ember él Magyarországon, 7-8B a Földön. Meghalnak tizen, százan? “Elhanyagolható”. Nem ismertük, nem hiányzik. Mi lenne ha eltűnne az élet a Földről? Semmi, az világegyetem (szinte?) végtelen, nem számít…
A prohardver fórumról Integra volt az, aki autóbalesetben halt meg. Bár nem sokat beszéltem vele és töbnyire ellentétes véleményen voltunk meglehetősen lesokkolt a halála. Itt vagyunk, irogatunk egymásnak és bele sem gondolunk igazán, hogy a túloldalon is van valaki, aki bármikor “eltünhet”. Lehet hogy csak abbahagyja a fórumozást, mert nincs már rá ideje, de lehet hogy már sosem fórumozhat. :confused:

Off is off

2 Likes

Ha @Xeno leszar mindent, szarjuk le mi is. Úgy sem érdekli :slight_smile: Ne írjon senki választ a hozzászólásaira. Kíváncsi vagyok, miként érezné magát. Különbözőek vagyunk és azt elfogadom. Ahogy azt is, hogy van olyan ember, akit kevésbé ráz meg más idegen ember halála. Ettől Ő még nem biztos, hogy rossz ember lenne. Azzal főleg egyet is értek, hogy nem kell megjátszani magunkat, és legyél inkább őszinte. Nagyjából erre fordítottam @Xeno következő sorait:

Szóval van amivel egyetértek @Xeno esetében, de ez a most előadott teljes közömbösség, ami szerint “él”, szerintem pont hogy egy megjátszott dolog, Szerencsére !, csak még Ő sem vette észre. Addig működik ez a dolog @Xeno, amíg nem ér téged valami tragédia (ami lehet bármilyen lelki mélypont), és nem a kutyád halálára gondoltam, ami szerinted “GÁZ”. Akkor el fogsz gondolkodni, hogy semmi sem úgy van, ahogy azt látni vélted, és örülni fogsz neki, hogy van olyan ember aki segít neked. Úgy hiszem, minden ember életében eljön az a pont, amikor szüksége lesz valaki másra, és nekünk embereknek az a szerencsés helyzet adatott meg pl. az állatokkal szemben, hogy van lehetőségünk segíteni másoknak, a bajba jutott embertársainknak. Ettől vállunk igazán emberré, és ettől még nem kell, hogy

Ugye utalva az eredeti témára.

ui: Persze nem értek egyet ezzel a vagdosás témával, és lehet annak több oka is (önsanyargatás, figyelem felkeltés), de az, hogy ne próbáljunk meg segíteni rajta, főleg a barátai esetében, hát azzal sem értek egyet :slight_smile:

4 Likes

Úr isten XD A Pesterzsébetiről tudnék mesélni micsoda dolgok mennek ott :smiley: Jááááj :joy::joy::joy::joy: Egész jól tolerálod :joy::joy::joy:

Empata vagyok, de sokszor erősnek kell lennem. Nem lehetek rosszul, ha bárkivel bármi történik. Gyakorlatilag teljesen bele tudom magamat élni abba, hogy valakivel éppen milyen helyzet esik meg. Nem mindig jó. Sőt, néha borzasztó. De mit tudok tenni? A szerettét nem tudom vissza adni neki, de vigaszt nyújthatok. Támaszt a vállaimon. Többet ne várjon el tőlem senki. Nem hagyom, hogy lerántson arra a szintre, ahol ő van pl. a gyászban. 2 éve halt meg öcsém, nem hiányzik ugyan az a fájdalom újra. Nap, mint nap eszembe jut, de már jól vagyok.

A vagdosás sem nyújt teljes értékű megnyugvást. De mindenkinek saját magának kell minden helyzetet átvészelnie. Nem lehet mindenki mindennap mellette a nap 24 órájában. Vannak korlátok, amelykbe lehet kapaszkodni. Csak lépnie kell.

Voltam sok olyan ember közelében, akinek nagyon nagy szüksége volt a segítségre lelkileg. Valamennyire ki tudtam húzni a szarból. Visszaeső volt ugyanabban a dologban és csak ásta be magát a saját szarába. Levettem róla a kezemet, mert, aki maga sem akar segítséget kérni azzal, mégis mit kezdjek? Nem sokat.

Fejben dől el a dolog, ha ott minden rendben van akkor az élet minden terén rend lesz majd.
Nekem is volt öngyilkossági kísérletem, de ma már elmondhatom: hál’ istennek nem sikerült. Akkor nem lennék itt :smiley:

Csak ennyit szerettem volna.

3 Likes

Az ocsem is fitalab koraban ongyilkos akkart lenni egy szerelmi csalodas miat ezert egyet gondoltam es szereztem egy bolondos perzsa kis macskat .Mert tudtam hogy szereti a cicakat es az a kis szormok elfedtet mindent vele persze idovel:slight_smile:

2 Likes

Igen, egy háziállat tökéletes erre a dologra. Akár egy nagy kirándulás, ahogy a torkon kifér üvöltés, sok megoldás van. Mindig van megoldás!

az ocsem levezeteskent a duhitt egy vakolt falon vezeti le hogy csaladot vagy mast ne bantson
Igy altalabban valamije el van torve legalab egy evben egyszer

Ez még mindig a legjobb megoldás, de nem a legjobb. Kéne neki valami hobbi a csonttörésen kívül :smiley:

elfelejtetem irni hogy csalados es nagy lanya van es a kitoresek sokszor persze tudod a nok mire kepesek:grinning:

Tudom bizony :smiley: Én önkontrollt javasolnék még neki, vagy menjen fel valami magas hegyre és ordítsa ki magából, ami fáj. Hasznos, néha kell. Sok praktika van.